Amit a PC tápegységről tudni kell

Sokan hajlamosan PC összeállításkor úgy kalkulálni, hogy megveszik az egyel erősebb processzort, vagy inkább extra 2 GB RAM-ot tesznek a gépbe, és akkor a tápegységből meg jó lesz a legolcsóbb. Úgyse látszik, a gép nem lesz tőle gyorsabb, és a Battlefield sem fog kevésbé akadozni, ha a drágább tápot veszem. Akkor meg minek?  – szól az érvrendszer, ami sajnos több sebből vérzik.

Gagyi tápegységet venni kb. olyan, mint szalonnát vágni a teljes kiőrlésű kenyérhez. Lehet, csak mi értelme? Ha azt akarjuk, hogy egy gép stabil, megbízható, és üzembiztos legyen, akkor azt egy minőségi tápegységgel kell megalapozni. Silány minőségű, olcsó, ásatag tápegységgel szerelt gépet venni olyan, mint belepi******* az autó benzintankjába. Ez gondoskodik ugyanis minden egyes eszközünk energiaellátásáról, transzformálja a feszültséget a megfelelő értékekre. Egy gagyi tápegység az egész gép működésére kihat, ahogyan az autónak sem mindegy, hogy milyen üzemanyagot kap. Az olcsó, fogásra könnyű, noname tápegységek rosszabb minőségűek, silányabb összetevőkből készülnek, kevésbé megbízhatóak, kisebb terhelhetőségűek, hangosabbak, és sokkal energiapazarlóbbak. Ami nincs bennük, azt nem kell kifizetni..

Sajnálatos módon többször is láttam már agyonvágott alaplapot, rajta kifeszült vincseszterekkel, bakelitszagú házban, ahol az nPower, Codegen, vagy más „kínai” ócsó’ táp beadta a kulcsot, hazavágva az egész rendszert tokkal vonóval. Megérte spórolni, nem? Nyertünk négyezret a tápegységen, buktunk negyvenet a gépen. Brávó!

Egy jó minőségű, megfelelő teljesítményű PC tápegység hosszú évekre társ lehet, stabilan fogja kiszolgálni rendszerünket, nem lesznek rejtélyes tápegység okozta újraindulások, feszültségingadozások, sokkal nagyobb biztonságban érezhetjük a gépben lévő hardvereszközöket. Egy jól megválasztott táppal gépünk halkabb lesz, és a hatékony energiafelhasználásnak köszönhetően villanyszámlánkon is spórolni tudunk.

Én magam általánosságban a  Corsair, Chieftec, Coolermaster, Be quiet, FSP, Gigabyte, Enermax tápegységeket szoktam javasolni.

Kerülendő tápegységek:

• Coolink,
• Azona,
• Modecom (nem FSP belsővel),
• M-tech,
• Codegen
• nPower.

Használjon becsületes, tisztességes email szolgáltatót!

Mindig meglepődöm, mikor olyan fordul elő, hogy küldök valakinek egy levelet melléklettel, majd visszadobja a címzett szolgáltatója, mert túl nagy a file. Ismerős lehet az, amikor a „mailer daemonnal” levelezünk, és ott díszeleg  a visszadobott levelünkben, hogy „552 Message size exceeds maximum permitted”..

Bevallom, nem értem, miért használ még bárki is Freemailt, vagy bármi más levelezőrendszert, ahol olyan megkötések vannak, hogy 5 megabájtos fájlméretkorlát, és hasonló. Mindenki számára ott a lehetőség, hogy ingyen, és bérmentve használja a Google levelezőjét, a Gmailt. A szolgáltatás magyar nyelvű, megbízható, gyors, stabil, és gond nélkül küldhető vele akár 25 megabájtos melléklet is, ráadásul a hatalmas tárhelynek köszönhetően nyugodtan elfelejthetjük azt, hogy törölni kell a leveleinkből, mert betelik a tárhely. Megmosolyogtatónak tartom, hogy 2014-ben mindenféle óriás, mamut, mega-giga-mailként kell küldeni pld. egy 7 megabájtos PDF, vagy PPT fájlt, mert az „túl nagy”. Vagy ne adj Isten át tudom küldeni, de a fogadó fél szerve re visszadobja, mert szerinte is túl nagy… Agyrém.

Az ISDN korában még valahol értelme volt ennek, de amikor 20 megabites netcsomagok vannak 5000 Ft alatti áron, 15-50 gigabájtos ingyen tárhelyeket kapunk hasonlóképp ingyen, nos ennek fényében érthetetlen, hogy miért roszog bárki is még olyan levelező-szolgáltatónál, ahol ezek a lehetőségek nem adottak. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy bizony az egyik legelterjedtebb ingyenes hazai levelező, a Freemail jóval lassabb, szerényebb képességű, kevésbé megbízható,és korlátozott méretet engedélyező rendszer a Gmail-hez képest. ennek ellenére még mindig sok felhasználója van. Pedig egy gyors regisztrációval egy nagyszerű, magyar, és ingyenes levelezőhöz juthatunk, számos extra funkcióval, ami az internethasználat egy egészen új élményét, és perspektíváját mutathatja meg nekünk, egy olyan szolgáltató fejlesztésével és technikai hátterével, ami a világ legnagyobbika.

Bitdefender TrafficLight

Mi is a Bitdefender TrafficLight? Ingyenes böngészőbe épülő kiegészítő, hangzatos funkciókkal, a vírusirtás területén megbízható, a szakmában kiemelkedő cégtől (Bitdefender).

Az ingyenes modul Mozilla Firefox, Safari, és Chrome böngészőkkel is működik. A honlapon szerénytelenül élvonalbeli technológiának aposztrofálják terméküket, és azt állítják, hogy

” It is a free cross-browser add-on that intercepts, processes, and filters all Web traffic, blocking any malicious content and taking browser security to new levels. „

Itt kezdődött a problémám. A reklám ugyanis azt sugallja, hogy a böngészőbe épülő modul segítségével teljes biztonságban internetezhetünk, ugyanis a TraficLight elcsíp, megszűr mindenféle káros, veszélyes programot. Ez számítástechnikában járatosabbakat már eleve némi szkepticizmussal töltheti el, magam is így voltam, így teszteltem is, és bevallom nem győzött meg. Rövid keresgélés után bukkantam az alábbi felvételre, ami megerősített abbéli meggyőződésemben, hogy a termék nem képes arra amit állít, azaz szubjektív megítélésem szerint ebben a formában a parasztvakítás, bullshit kategória.

A felvételen az látszik, hogy egy kifejezetten káros linkekből álló gyűjteményt eresztettek a TrafficLight-ra. Az eredmény elkeserítő lett, gyakorlatilag 1-2 kivételtől eltekintve minden fenyegetést áteresztett a böngészőn, így a fertőzött szoftverek gond nélkül landoltak a felhasználó gépén.

Hangsúlyozom: világos, hogy a szoftver nem vírusvédelmi célokat akar helyettesíteni. A probléma ott van, hogy a honlapon szereplő megfogalmazás aggályos, ugyanis azt a hamis illúziót keltheti egyes felhasználóknál, hogy a modul segítségével védelmet élvez az internetes támadásokkal, károkozókkal szembe. A helyzet viszont az, hogy ez koránt sincs így. Ez nem más, mint egy egyszerű szűrő, ami feketelistás URL-eknél (webcímeknél) jelez. Erre egyébként egye esetekben a Mozilla és a Chrome is képes, külön beépülő nélkül. Ennek ellenére én senkit nem akarok a használatáról lebeszélni, hisz ha segítségével akárcsak egyetlen oldalt is blokkolunk, már nyertünk, de nagyon fontos tudnunk, hogy ilyen és hasonszőrű megoldásokra NEM ALAPOZHATJUK gépünk védelmét, még részlegesen sem! A biztonságos internetezést kizárólag megbízható antivírus szoftver és tűzfal kombinációjával tudjuk szavatolni. Hogy melyek ezek, arról pedig a korábbi és a leendő cikkekben olvashatsz.

100GB felhő havi 450 Ft-ért? IGEN! Google Drive!

A Google Drive mindenkinek rendelkezésére áll, akinek van Gmail fiókja, azaz Google accountja, habár sajnos még mindig akad, aki a levelezését Freemail, és hasonszőrű szolgáltatóra bízza, ami azért is érthetetlen, mert a Google ingyen vagy, magyar nyelvű, pofonegyszerű, megbízható, és számtalan olyan szolgáltatást biztosít amit a többi nem. 2014-ben az 5(!) megabájt maximális csatolmányméret pedig a vicc kategória… Na de térjünk vissza a Google Drive-ra:  Az ingyenesen járó 15GB tárhely sokaknak elég lehet. A Google tárhely első osztályú például biztonsági mentésre, Word, Excel, PDF dokumentumaink, és fotóink biztonsági másolatának ingyenes, minőségi alternatívája. Akinek a 15 GB kevés, az kérhet a Google-től 100 gigabájtos opciót, havi 450 Ft-ért, ami finoman szólva is baráti ár. A Google Drive ráadásul lehetőséget teremt arra, hogy telefonjainkon, táblagépünkön, bárhol hozzáférjünk fájljainkhoz, a Google Drive alkalmazás segítségével pedig pofonegyszerűen szinkronizálhatjuk asztali PC-n is a Google Drive-ba töltött dokumentumainkat.

Biztonsági mentésre fel! Egyetlen wincseszter sem örök életű, és a „drága a külső wincseszter” típusú nyafogás többé nem kifogás! Ha adatokat vesztünk,oda a családi fotógaléria, a levelezés, meg a céges doksik, csak magunkat hibáztathatjuk, ugyanis minden ingyenes alternatíva adott a mentésre bárki számára! Nem lesz kire mutogatni, nehéz lesz elismerni saját hanyagságunkat, nemtörődömségünket!

Vírusirtók III. – Avira

A német fejlesztésű Avira antivírus jellegzetes piros esernyős ikonja alapján vált közismertté. Az Avira Operations GmbH & Co. KG biztonsági szoftvere rengeteg változáson, fejlesztésen ment keresztül az elmúlt években, ennek köszönhetően 2014-re a legelőkelőbb szoftverek közé küzdötte fel magát. Mi több, a legújabb változat az Avira Free Antivirus APC, azaz Advanced Protection Cloud technológiával egészült ki, ami eleddig csak a fizetős, prémium változatnak volt része. Ez a felhőtechnológia nagyon magas detekciós arányt, és még nagyobb biztonságot eredményez. A gyakorlatba ez úgy néz ki, hogy a kérdéses, lehetségesen rosszindulatú fájlokat elküldi az Avira a saját szerverére,s ott összeveti, leellenőrzi a hatalmas adatbázisban tárolt fájlokkal, s így azonnal kiderül, ha valóban rosszindulatú kódról van szó. Akit eddig zavart a ritkán, de naponta felugró reklámablak, az örülhet: száműzték a reklámokat. Telepítésnél nem kell végre figyelni arra, hogy nehogy kéretlen eszköztárak települjenek, vagy átállítódjék a Google, mint alapértelmezett kereső. Az egyetlen dolog, amit telepít – de csak kifejezett kérésünkre(!) – az a Firefox vagy Chrome böngészőbe épülő Browser Safety, amely biztonságos keresést garantál, blokkolja a rosszindulatú honlapokat, illetve letilthatjuk, hogy bármelyik weboldal kémkedjen utánunk.

Az AV-Comparatives független antivírus tesztlabor összetett mérései alapján az Avira a kiváló víruskereső minősítést kapta. Sok éves tapasztalat alapján én is csak ajánlani tudom, ingyenes, viszonylag gyors keresést garantál, alacsony a vakriasztások aránya, és remek ingyenes szolgáltatásokkal áll rendelkezésünkre. A profibbaknak pedig ott az Avira Rescue Disc, amire egy következő cikk keretében térünk vissza.